Bizony, mi másról is írnánk így decemberben, mint a különböző karácsonyfák környezeti hatásáról. Megvizsgáljuk a vágott fenyőkhöz köthető sztereotípiákat, a földlabdás fák igényeit, a műfenyők kérdéskörét, valamit az alternatív megoldásokra is kitérünk. Tarts velünk!
Vágott
Bár a képlet egyszerűnek tűnik: környezetvédelem = faültetés, környezetrombolás = fakivágás, a valóság akárcsak a legtöbb esetben, itt sem fekete-fehér. Azzal például, ha “rossz fát ültetünk rossz helyre” kiszoríthatjuk az őshonos fajokat és elősegíthetjük az invazív fajok terjedését. Ezzel szemben, ha a saját kertünkben ültetett fát vágjuk ki mondjuk 5-10 év elteltével, könnyű belátni, hogy nem okozunk gondot a természetnek.
A karácsonyfának szánt fenyők pedig pont ilyen gazdaságokból származnak. A gazdák kicsi csemeteként ültetik el őket, majd évekig (sőt egy 3 méteres nordmann fák akár 10 évig is) gondozzák, ha kell öntözik, kapálják, gazolják őket, mire a karácsony legszebb ékévé válhatnak.
Irina Iriser fotója a Pexels oldaláról
Cserepes
Persze még így is érthető, ha ellenérzésed támad a fakivágás hallatán, és inkább a cserepes fenyő felé hajlik a szíved. Azonban sajnos ez sem annyira ideális megoldás, mint amennyire első hallásra tűnik. Ezek a kis fenyők ugyanis elég ritkán heverik ki a gyökerük megbolygatását, illetve a melegben töltött napokat, ráadásul az áruk is magasabb.
Ha viszont eltökélten ragaszkodsz ehhez a megoldáshoz, akkor mindenképp figyelj arra, hogy a vásárolt vagy kertészetből kölcsönzött fácskát az ünnep napjáig tartsd hűvösben, illetve napról-napra, fokozatosan “szoktasd hozzá” a benti hőmérséklethez, például először tartsd a kertben, majd a garázsban, kevésbé meleg előszobában, és így tovább. Ne felejtsd el naponta öntözni, helyezd a lehető legtávolabb a fényforrásoktól, kerüld a hőt is kicsátó fényfüzéreket, és az ünnep elteltével rögtön kezd el a kinti hőmérséklethez való fokozatos visszaszoktatását.
Műfenyő
A kezdeti koncepció itt is érthető: Miért vágnánk ki vagy nyomorgatnánk meg minden évben egy élő fát, ha egyszerűen helyettesíthetjük egy műfenyővel, melyet egyszer kell megvenni, és évekig kiszolgál, sőt még a leveleit sem hullajtja?! Mondjuk azért, mert az élő fenyő ökológiai lábnyoma még így bőven elmarad a műanyag társáétól, amely még a legideálisabb esetben is évtizedekig szolgál ki, cserébe több száz év alatt sem bomlik le. A Kínából való szállítás környezeti terhéről, illetve a hazai termelőket ért hátrányról nem is beszélve.
Természetesen azonban, ha már hozzájutottál egy ilyen tárgyhoz, akkor semmiképp se szabadulj meg tőle, inkább vigyázz rá nagyon, hogy minél tovább használhasd!
Alternatív
Ide mindenféle kreatív megoldást sorolnánk, a valódi fenyőágakból készült alkotásoktól kezdve, a fényfüzérrel körbetekert kettőslétrán át, egészen a felstócozott nyitott könyvekig… A lényeg, hogy bármilyen, karácsonyfára hajazó ötletes kompozícióval is feloldható a dilemma, csak egy kis inspirációra van szükség hozzá! A környezetet biztosan megkíméled vele, ha pedig szerencséd van, és otthon találsz hozzá eszközöket, akkor még anyagilag is jól jársz majd.
pascal claivaz fotója a Pexels oldaláról
Mindent egybevetve a műfenyőn kívül mi minden más opciót környezeti szempontból megfelelőnek ítélünk, és bízunk benne, hogy sikerült támpontot nyújtanunk ahhoz, hogy idén ne/se csak a színében legyen zöld a karácsonyfa!